2012. október 5., péntek

„Naplemente, jön az este...” – színorgia az égen Szegeden

„Megszólal egy kisharang és választ ad egy messzi hang
Naplemente, jön az este, harmatcsepp hull a kezemre...”
– énekelte az idén jubiláló Omega 1969-ben. A színorgiát csak közelítőleg tudja visszaadni a fotó. De mitől is piros az ég alja?




Azt mondják, ha a naplementekor piros az ég alja, másnap sütni fog a nap, és jó idő lesz. Mások szerint, ilyenkor másnap fújni fog a szél, és nagy vihar lesz egy adott területen. Van-e valami tudományos magyarázata a kérdésnek, vagy csak népi hiedelem az egész?
Az ősidőkben az emberek az égi jelekből is jósoltak, azonban ahogy a tudomány egyre nagyobb teret hódított meg a mai világban, ezek a jóslatok a mindennapi életünk nélkülözhetetlen részeivé váltak. De nézzük, mikor vöröslik az ég alja! A Napból érkező színtelen, fehér fény a légkörben lévő számtalan részecskén (por-, füst, páraszemcsék) szétszóródik.


A vörös csak nehezen szóródik

Tihanyi naplemente
De miért vörös az ég és a Nap ilyenkor? Ugyanazért, amiért ködös, füstös, hideg téli napokon vörösnek látjuk fölöttünk a napkorongot. Mindenki tudja, hogy a piros szín látszik a legmesszebbről, ezért is piros a tilos jelzés, ezért piros az autó stoplámpája, ezért használnak a vasutasok is piros jelzőzászlót.
Ennek az az oka, hogy míg a szivárvány minden színét könnyebben szétszórja a levegőben levő por, pára, füst, addig a vöröset csak nehezen - az csak a nagyon szennyezett levegőben szóródik szét. Amikor a nap lenyugszik, sugarai majdnem hogy párhuzamosan haladnak a felszínnel, így jóval sűrűbb és vastagabb szennyezett légrétegen haladnak keresztül, mint amikor felettünk áll. Ilyenkor kiszűrődik a kék, a zöld, a sárga, illetve mire a szemünkig érnének, szétszóródnak, csak a vörös érkezik meg. Ezért aztán az a benyomásunk, hogy amikor lenyugszik, vörös színű a nap.
A fehér fény a színkép színeinek – vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, ultraibolya, fehér – keveréke. Nappal az égboltot azért látjuk világoskéknek, mert a tiszta, szórt színek keveréke ezt a színt adja ki.

Reggel és este

A Napot lassan „elnyeli” a Balaton
Reggel és este a Nap sugarai sokkal vastagabb légrétegen hatolnak át, mint délben. A kék szín nagy része így már nem jut el hozzánk, a sugarak közül csak a vörös nem nyelődik el, a kelő és nyugvó Nap tehát vörös. Egy kis pára a föld színe felett növeli ezt a hatást. Borús ég, sok pára esetén azonban az összes szín eltűnik, az ég szürke lesz.
A vörös hatásban szintén közrejátszik, ha egy terület fölött magas légnyomás található. Az ott leszálló légmozgás a szennyező anyagokat a földfelszín közelében tartja, és ezáltal a naplemente még vörösebb a szokásosnál.
Miután a magas légnyomás általában jó időt hoz, az ilyen típusú vörös naplemente jelzi, hogy tiszta idő közeleg. Ha az ég reggel vörös a keleti égbolton, akkor ezt nyugaton alacsony légnyomás fogja követni. Az alacsony légnyomás általában felhőket, esőt vagy vihart hoz, így ez egy figyelmeztetés a tengerészek számára.
A megfigyelések sokszor igaznak bizonyulnak, de nem mindig. Az uralkodó szélirány adott területeken gyakran nem nyugati irányú, és a vöröses felhők is sokszor nem részei érkező vagy távozó viharrendszereknek.