Ezen a napon… szeptember 9.
 |
| A marathoni csata emlékműve |
Névnapok
Ádám, Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia
A magyar dal napja. A magyar dal napját először a Sziget fesztivál mínusz egyedik napján tartották. 2012-ben a ötödik alkalommal kerül megrendezésre az immár országos szintre kiterjesztett esemény. A pop- és rockzene mellett dzsessz-, népzenei, színházi, gyerek- és komolyzenei rendezvények is megtalálhatók a programban. A szervezők szándéka szerint a magyar dal napját ezentúl minden év szeptemberének második vasárnapján tartják meg.
2502 éve (I. e. 490.) volt a marathóni csata kezdete a megszálló perzsa haderő és a görög városállamok hadseregei között. A maratoni futás mint sportág, innen származik
925 éve egy franciaországi hadjárata során halt meg Hódító Vilmos angol király
751 éve IV. Béla király rendeletében megújította az egri püspökség különleges jogait és kiváltságait
700 éve, 51 éves korában meghalt Ottó magyar király, aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként. 1261-ben született Henrik bajor hercegnek és Erzsébetnek, IV. Béla magyar király leányának gyermekeként. A hatalmon és a hercegi javadalmakon kénytelen volt megosztozni fiútestvéreivel.
Bár – akárcsak más oligarchák – soha nem lett király, nagyon gazdag és befolyásos magyar főnemesként gyakorlatilag a mai Szlovákia jelentős területein uralkodott a 14. század elején. Tizennégy megyét birtokolt, 50 kastélya és erődje volt a mai Szlovákia középső és nyugati területein. Saját sereggel rendelkezett, saját pénzt veretett, és udvartartásában ugyanazon rangokat használta, és ugyanazon előjogokkal élt, mint a magyar király.
Gazdaságpolitikáját mindazonáltal a rablógazdálkodás jellemezte, nem figyelt a pénzgazdálkodás érdekeire, a kereskedelemre, a bányaművelésre, és az árutermelésre sem. A királyi jogkört bitorolva számos alkalommal vetett ki rendkívüli adókat az uralma alatt álló területen. Jövedelmének jelentős részét a hadsereg fenntartására fordította. Hosszú távon valamennyi társadalmi réteg tartományúri hatalmának megszüntetésében volt érdekelt.
Hatása nem volt tartós, Trencsénben 1321-ben bekövetkező halála után „birodalma” is elpusztult. Csák Máté történelmi szerepének elemzésébe új színt hozott a csehszlovák nacionalista propaganda, amely az egységes, független Szlovákia megteremtésére tett első kísérletként értelmezi Csák Máté működését. Ezt az elméletet történelmi és demográfiai adatok nem támasztják alá. Csák Máté vezetési stílusát is szabadságharcos helyett inkább despotikusnak, kalandornak nevezhetnénk
460 éve a törökök 60-70 ezer fős hadserege megostromolta a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat. A nagyjából 2000 fős várőrség öt hét alatt visszaverte a támadást, visszavonulásra kényszerítette a török sereget. Eger várának döntő szerepe volt a Felvidék védelmében, a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni ezt a végvárat
427 éve Párizsban született Richelieu hercege, aki XIII. Lajos uralkodása alatt teljhatalommal kormányozta Franciaországot. XIII. Lajos francia király nevezte ki főminiszterének Armand-Jean Du Plessis bíborost (1631-től Richelieu hercege), 1622-től bíboros, 1624. április 29-től XIII. Lajos főminisztere volt.
Richelieu bíboros kormányzása idején (1624–42) felszámolta a hugenották önkormányzatát, megszüntette külön politikai jogaikat. A francia főnemesség összeesküvéseit és felkeléseit sorra elfojtotta, központosította az államigazgatást. Külpolitikája az európai Habsburg-hegemónia megtörésére irányult. Kormányzása alatt virágzásnak indult a francia barokk művészete (a Louvre építkezésének folytatása, Poussin festészete), 1635-ben megalapította a francia Akadémiát. 1636-ban bemutatták az első francia klasszikus drámát, Corneille „Cid” című darabját
Papnak készült, de a Bolognai Egyetemen a teológia után az orvosi kart is elvégezte. 1762-től anatómiát tanított Bolognában, s a szülészet professzora is volt, 1772-től pedig az akadémia elnöke.
Az 1770-es évektől foglalkozott a békák anatómiájával és az elektrofiziológiával. 1780-ban egy tanítványa figyelte meg, hogy amikor Galvani békát preparált, a kés érintésére a békacomb összerándult, ha a gerincvelőhöz egy másik fémmel értek hozzá. Még erősebb volt a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s ha a béka földelt asztallapon feküdt.
Galvani 1786-ban a békacombokat a szabadban kifeszített acéldróthoz kötötte, mert a légköri villamosságban kereste a magyarázatot, ám a combok itt véletlenszerűen húzódtak össze. Később észrevette, hogy a szobában, vaslemezen fekvő békatetem akkor is összerándult, ha a rajta átszúrt rézkampót a vashoz érintette, a jelenség mindig bekövetkezett, ha két, egymással érintkező fémmel érintette a gerincvelőt és a combizomzatot.
Galvani azt hitte, felfedezte az állati elektromosságot, mert az idegeket és izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ennek kisülése okozza az összerándulást. Feltételezte, hogy a közvetítő anyag, „elektromos fluidum” kiválasztásában az agy játssza a főszerepet, az idegek vezetik azt az izomszövetbe.
Felismerését 1791-ben tette közzé „Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról” címmel. A dolgozat óriási vihart kavart a francia forradalom eszméitől felbolygatott Európa tudományos életében, a fiziológusok az elektromosságban látták az erőt, amely az akaratot az izmokkal közli.
Galvani kortársa, Alessandro Volta 1792-ben ismerte fel, hogy a villamosság létrejöttében a fémeknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy áram akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget galvanizmusnak nevezte el. Volta a fémeket elsőrendű vezetőnek nevezte és feszültségi sorba rendezte őket, a folyadékokat másodrendű vezetőnek minősítette. Két különböző fém korongja közé savval átitatott papírkorongot helyezett, s e hármas egységekből építette az ún. Volta-oszlopot, amely folyamatosan termelt áramot. Ezzel megszületett az első állandó (ha nem is örökké működő) áramforrás.
Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság állati eredetét. A viták elől Galvani visszahúzódott, mint tanár és sebész dolgozott tovább. 1795-ben elbocsátották a fakultásról, mert nem esküdött fel a napóleoni Ciszalpin Köztársaságra, s bár később visszahívták, nem volt hajlandó elfogadni a katedrát. Szülőházában, Bolognában hunyt el 1798. december 4-én, 61 éves korában.
Nevéből számos elektromos jelenség elnevezése származik: a galvanizálás a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton; a galvanoplasztika fémtárgyak előállítása hasonló módon; a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese, amely zárt körben elektromos áramot ad; a galvanométer mágneses hatás alapján méri az áram erősségét; a galvanoterápia elektromos árammal juttatja a beteg szervezetbe a gyógyhatású anyagokat. Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is
221 éve nevezték el az Amerikai Egyesült Államokban a Potomac északi partján épített új „szövetségi várost” George Washingtonról
207 éve Franciaországban megszüntették a forradalmi naptár használatát és visszatértek a Gergely-naptárra
184 éve született Lev Tolsztoj orosz író (Anna Karenina, Feltámadás).
183 éve halt meg Vitkovics Mihály, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye). Nyelvújító, költő, meseíró volt. Vitkovits részt vett az MTA felállításának előkészítésében. Népdalkísérletei, szerb népdal- és rege átdolgozásai az első eredmények e műfajban. Jó nevű ügyvédként került kapcsolatba több tekintélyes családdal, s kötött barátságot a pesti írókkal. Ő fordította szerb nyelvre Kármán József „Fanni hagyományai” című művét s ezzel utat nyitott a magyar irodalom külföldi megismertetéséhez
181 éve született Izsó Miklós szobrász, a 19. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakja. Izsó Miklós részt vett a szabadságharcban, Világos után bujdosott. Bécsben és Münchenben tanult. Legismertebb műve a Búsuló juhász című zsánerszobra, ezen kívül sok emlékművet készített, melyek közül kiemelkedik Csokonai szobra Debrecenben. Jelentősek híres kortársairól mintázott mellszobrai. A népéletből vett jeleneteket sok jelentős művében dolgozta fel
162 éve Kalifornia lett az USA 31. állama
146 éve halt meg Czuczor Gergely költő és nyelvész, bencés tanár, akadémikus. Czuczor 1845–66 között az Akadémia megbízásából – élete végéig, kisebb-nagyobb megszakításokkal – a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott.
1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. 1851-ben szabadult Kufsteinból. Ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, illetve a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 901. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel
144 éve született Mary Austin amerikai írónő, aki a nők jogaiért harcolt. 1903-ban írta az amerikai indiánok kultúrájáról és társadalmi problémáiról szóló „Land of Little Rain” című művét
141 éve, 64 éves korában meghalt Stand Watie cherokee törzsfőnök, aki a Szövetséges Hadsereg első cherokee ezredének létrehozója és vezetője volt
101 éve vette kezdetét a légiposta szolgáltatás (British Post Office)
87 éve Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi iskolák építésére
84 éve szállt fel először Asboth Oszkár találmánya, a helikopter. Az első világháborút követően Asboth AH típusjelzéssel 1-4-ig sorszámmal jelölt járművek kísérleteibe fogott bele. Több mint tízévnyi kísérletezés után elkészítette a 120 lóerős helikoptert, ami kilenchengeres motorjával helyből, merőlegesen fel tudott emelkedni, mely először 1928. szeptember 9-én Hosszú István pilóta irányításával emelkedett magasba. A kísérlet remekül sikerült, és – mint Asboth visszaemlékezéseiben állítja – még 95 eredményes 30–50 m magasságot elérő repülést tudtak végrehajtani. Ezek a helikopterek azonban nem voltak alkalmasak a stabil, önálló repülésre, sem lebegésre.
Asboth Oszkár helikopterkísérleteinek eredményeit az általa 1956-ban megírt „Az első helikopter” című könyvéből ismerték meg sokan. A könyv és önmenedzselési képessége tette a későbbiek során híressé nevét. Az ott leírtakat azonban célszerű kritikusan szemlélni, mivel hajlamos volt eltúlozni eredményeit és karrierjének elősegítése érdekében a valóságot szebbé tenni.
Asboth munkásságát elsők között 1978-ban Rotter Lajos repülőgép-konstruktőr és pilóta kritizálta. Szerinte Asboth gépét valójában „a földön álló négy ember kötelekkel egyensúlyozta”, a könyvében közölt fotókon pedig a „tartóköteleket retusálással eltüntették”. Egy szaktekintélyekből álló bizottság erre a „Repülés” című folyóirat 1980 márciusi számában erősített rá, hangsúlyozva, hogy Asboth „megoldásai nélkülözték a műszaki ismereteket, szakképzettséget”, sőt nemcsak a kortárs, de „a korábbi időszakok eredményeit sem vette figyelembe”.
A hetvenes évek végétől megjelenő repüléstörténeti szakmunkák azon az állásponton vannak, hogy Asboth gépei csak arra lehettek alkalmasak, hogy fel-le szálljanak, illetve szélcsendes időben lebegjenek, mivel – ahogy ezt Kármán Tódor már az első világháború alatt kiszámította – a merev légcsavarral repülő forgószárnyas gép instabil. Az 1930-as években megszülető működőképes konstrukciók ezzel szemben csuklós illeszkedésű, egymástól függetlenül billenthető és emelhető forgószárnyakat (lapátokat) alkalmaztak. Ilyen megoldásra az első szabadalmat a magyar Madzsar József és Barta Miksa adta be Németországban, 1909-ben
81 éve született Latinovits Zoltán színész. Érdemes művész, a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. Édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Második férjétől, Frenreisz Istvántól születtek Latinovits féltestvérei, (művésznevén) Bujtor István és Frenreisz Károly. Építész diplomát szerzett, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött.
1962-ben került a fővárosba, a Vígszínházhoz. Játszott és rendezett Veszprémben. Utoljára a Fővárosi Operett Színházban lépett fel. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott, legemlékezetesebbet az Isten hozta őrnagy úr és a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád szerepében alakított.
Kiváló volt Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Rendezőként is a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Latinovits sokat viaskodott az akkori hatalom képviselőivel, igazságkeresését, jobbító szándékát írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló című (1973) önéletrajzi kötetében. A kortársak meg nem értése felőrölte idegeit. Máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson „véletlen” baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett. Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971)
78 éve született Sonia Sanchez amerikai költő, drámairó, pedagógus, aki fekete aktivistaként ismert
71 éve született Otis Redding soulénekes.
71 éve Szlovákiában kiadták a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet
68 éve ezen a napon a Szovjetunió szabadította fel Bulgáriát
64 éve Farkas Mihály lett a honvédelmi miniszter. Megindult a honvédség átalakítása néphadsereggé
64 éve ez a nap a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe. 1945. augusztus 15-én a szovjet hadsereg felszabadította Koreát a japán megszállás alól. Ezután – a szövetségesek határozatának megfelelően – a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai csapatok felügyelték a japán haderő lefegyverzését és kivonulását. Az ország egyesítését kimondó ENSZ-határozat alapján délen választásokat rendeztek, majd polgári köztársaság jött létre. Északon azonban – választások nélkül – 1948.szeptember 9-én kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot
64 éve halt meg Putnoky László vegyészmérnök, az üvegipar egyik európai szaktekintélye. Putnoky László egyetemi tanulmányait Karlsruhéban végezte, 1911-ben szerzett diplomát, 1913-ban pedig vegyészmérnöki doktori szigorlatot tett, közben több külföldi tudományos műhelyben is dolgozott. Hazatérése után a budapesti Műegyetem Elektrokémiai Tanszékén kezdett dolgozni, ahol 1918-ban megbízták a Szervetlen Kémiai Csoport megalakításával.
Legfőbb tudományos eredményei az üvegféleségek előállítása és az üveggyártási problémák megoldása területén születtek. Tudományos munkássága mellett fontosnak tartotta a tanítást is, több tantervi reform készítésében vett részt. 1930-tól haláláig a legfelső bíróság vegyipari szakértője volt
64 éve született Tordas Ildikó olimpiai bajnok vívó. Az MTK-Vörös Meteor sportolója országos bajnokságokon hat győzelmet szerzett, hármat-hármat egyéniben, illetve csapatban. Az 1976. évi montreáli olimpián egyéniben arany-, 1972-ben Münchenben csapattagként ezüst-, 1976-ban Montreálban, majd 1980-ban Moszkvában bronzérmes lett.
A világbajnokságokon 1971 és1982 között csapattagként összesen egy arany-, hét ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Az 1971. évi ifjúsági világbajnokságon egyéni aranyérmes volt. Magyarországon kétszer, 1973-ban és 1976-ban választották az év női sportolójává
52 éve született Hugh Grant angol színész (Igazából szerelem, Keserű méz)
43 éve határozatban rendelték el, hogy az egyházi szertartásokat szocialista ünnepségekkel kell helyettesíteni. Az egyházak befolyásának visszaszorítására az MSZMP KB határozatot hozott az egyházi szertartások (keresztelő, esküvő, temetés) szocialista ünnepségekkel való helyettesítésére
42 éve Kambodzsában kikiáltották a nyugatbarát Khmer Köztársaságot, melynek következtében polgárháború tört ki Lon Nol tábornok hívei (akiket az USA és Dél-Vietnam támogatott), és a kommunista vörös khmerek (Észak-Vietnam és Kína támogatottjai) között.
41 éve került piacra John Lennon Imagine című nagylemeze, és azonnal a slágerlista élére állt
37 éve az Amerikai Egyesült Államok elindította a Marsra a Viking–2 űrszondát
1935-től fokozatosan átvette a párt vezetését. 1949-ben, a Kínai Népköztársaság megalakulásakor kormányfővé, 1954-ben államelnökké választották. Ez utóbbi tisztséget 1959 áprilisáig töltötte be, amikor a KKP elnöke lett. Az1950-es évek második felétől ellenfeleinek legyőzése és az ország fejlődésének felgyorsítása céljából Mao Ce-tung vezetésével bontakozott ki a „három vörös zászló” mozgalma (új általános irányvonal, nagy ugrás, népi kommunák), amely válságba sodorta a gazdaságot, a külpolitikában pedig Szovjetunió- és az Egyesült Államok-ellenes nagyhatalmi sovinizmushoz vezetett.
31 éve törvény született Magyarországon a GMK-k és a VGMK-k alapításáról
28 éve halt meg Máté Péter énekes, zeneszerző (Elmegyek, Hull az elsárgult levél). 37 évesen, szívroham következtében hunyt el. A 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt. Feleségével Dékány Saroltával, valamint az Expressz együttessel is dolgozott együtt. Életében mindössze 4 lemeze jelent meg, halála óta több mint húsz. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában lett világsláger
22 éve George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet elnök és pártfőtitkár találkozott Helsinkiben
21 éve ez a nap a Tádzsik Köztársaság nemzeti ünnepe. A tadzsikok az iráni népeknek a leszármazottai, az iszlám vallást a 7-8. században vették fel. Tadzsikisztán sokáig ütközőállamnak számított a nagy közép-ázsiai és iráni birodalmak között. Az ország északi részét 1868-ban elfoglalták az oroszok, a déli része pedig a buharai kánság fennhatósága alá került, mígnem az a terület is az oroszoké lett. A szovjet hatalom után előbb az Üzbég SZSZK része lett, majd 1929-ben létrehozták a Tadzsik SZSZK-t. A köztársaság 1991. szeptember 9-én nyilvánította ki függetlenségét
17 éve halt meg Móricz Virág, író. Író, Móricz Zsigmond leánya és Móricz Lili testvére. 1936-ban megnyerte a Nyugat pályázatát Bukaresti éjszaka című novellájával
17 éve halt meg Richard Furner német űrhajós. Az 1985-ben felbocsátott Challenger amerikai űrrepülőgép utasa egy régi Messerschmidt 185-ös típusú, egymotoros harci géppel lezuhant és meghalt
1908. január 15-én született Budapesten. A Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, és Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, de az erősödő antiszemitizmus miatt a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai karán tanult tovább. Müncheni tanulmányai idején villamosbaleset következtében elvesztette a jobb lábfejét. 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg: a hidrogénmolekula energiaszintjével foglalkozó cikkek ellentmondásait kellett megvizsgálnia. Disszertációjának témája a hidrogénion volt, munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait.
Göttingenben kezdte pályáját, ahol Max Born vezetésével Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann János, Wigner Jenő és Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. Szilárd Leó ekkor már Angliában élt, és Teller részben az ő támogatásával kapott állást a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenhágába.
1934-ben Budapesten megnősült, majd Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert. 1935-ben előadónak hívták Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az utóbbit választotta, ahol magfizikával kezdett foglalkozni. Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett.
Teller 1941–42-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Tellert eleinte nem engedték a kutatások közelébe, mert rokonai éltek a nácibarát Magyarországon, de Oppenheimer kérésére később mégis megbízhatónak minősítették.
Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. Kettejük közt sokszor támadt feszültség, együttműködésük mégis gyümölcsöző volt. Teller a plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, kutatásában felmerült a magfúzió lehetősége is. Az ezt felhasználó „szuperbomba” (a hidrogénbomba) is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban ekkor még háttérbe szorította ennek kutatását.
A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. 1951-ig csak kis haladást értek el a termonukleáris eszközök tervezésében. Ekkor Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására. Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához. Az e két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba.
Az elmélet és gyakorlat összehangolása céljából Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű – 10 millió tonna TNT erejű – robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről.
1951-ben visszatért a chicagói egyetemre. A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodott rá baloldali kapcsolatai miatt, s Teller nem épp kedvezően nyilatkozott volt főnökéről. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa.
Ellenezte az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982–83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) – vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen.
2003. július 23-án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki. 1991-ben látogatott először haza. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott. 1997-ben a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét
